Nem tudom mit kéne írom róla... Megfogott benne valami, talán azért, mert mindig is íhhoz vonzódtam, aki megkavar, aki miatt szenvedek, aki rosszfiú, aki leszar. Ő most megkavart rendesen.
A bejegyzéshez felrakom a verset, amit neki írtam az imént.
Puszi, Blondie
Molnár Ramóna: Sakk matt
Kettős viselkedésed az őrületbe kerget,
tested és lelked, hol utál, hol szeret.
külsőd egésze, ahogy vagy az vonzz engem,
de belsőd taszít, azt mondja ne engedjem.
Ugyan akkor vár is rád, a megváltóra,
az álmaimat talán te váltanád valóra.
Talán te tennél engem végleg boldoggá,
és szarvaimat változtatnád szárnyakká.
Bocsánat, ha néha úgy érzed nem bízom,
ha úgy érzed rossz vagyok, ha hibázom,
nem vagyok tökéletes, nem felelek meg,
sajnálom, remélem ezért nem vetsz meg.
Egyszer bánt, egyszer szeret a szavad,
egyszer dícsér, s máskor szívembe mar.
Mégis rád gondolok, minden egyes percben,
fogva tartasz egy vastag, erős ketrecben.
