Ha 1 órája kérdeztetek volna hogy : Hogyvagy? azt feleltem volna hogy, szarul. Minden rossz a szerelem miatt. Mert a szerelem egy betegség. És én szörnyen beteg vagyok. Ellenszer létezik a betegség ellen. Ami nem más, mint az akit szeretek. Ő az én gyógyírem az életben. Ha Ő nem lesz az enyém, szépen lassan felemészt a betegség, s meghalok.
        Tudjátok kedves olvasóim ilyen szerelmes csak egyszer voltam. Egyetlen egyszer.. (ez nem nehéz hiszen még csak 15. életévembe járok)
Mély nyomot hagyott bennem. Nem jöttünk össze, de nagyon szerelmes voltam. Mai napig ha tehetem kikezdek vele és Ő belemegy a "mi kis játékunkba".
Sok rosszat tett velem: bolondított, átb*szott és még sorolhatnám. S Én mégse tudtam kiszeretni belőle. Ez igaz, mély és beteljesületlen szerelem volt.
Aztán telt az idő és úgy fél év alatt elfelejtettem. Jóllátjátok FÉL ÉV! Hosszú idő. Főleg, ha az a lényege hogy felejtsek.
        Aztán belekeveredett az életembe egy nagyon aranyos srác. Akkoriban csak msn-en beszélgettünk. Egyszer nem találkoztunk élőben. Össze szeretett volna velem jönni. Én nemet mondtam. Amit megjegyzek mostmár bánok. Na mindegy....
Egy buliba aztán összekeveredtünk. Tudam, hogy ott lesz. Nagyon izgatott voltam, hogy mikor jön. Barátnőmnek megmutattam képen a buli előtt, gondolva arra, hogy ha meglátja szoljon nekem és odamegyek hozzá köszönni stb.... Igen, megtalálta (áldom aztokat a sas szemeit). Táncoltunk, csókolóztunk. Emlékezetes este volt, soha nem fogom elfelejteni.
"Haza" értünk. Barátnőmnél aludtam..azaz aludtam volna, ha nem beszélgetünk jóóó sokat. Kitárgyaltuk az egéészet ami történt és arra jutottunk, hogy nekem Ő kell. De én rá se hederítettem egy darabig (1napig) a dologra. Aztán hirtelen valami megfordult bennem. Mindent másképp láttam. Rájöttem, hogy szerelmes vagyok. Azóta eltelt 1 hónap s még mindig. Ezalatt az 1 hónap alatt írtam neki levelet, találkozgattunk. Szeretem!
        Nem szomorkodom tovább. Hiszen Pataky Attila bácsi is megmondta:

"És ha úgy érzed, hogy nincs tovább,
a szíved nagyon fáj,
hát ne add fel és ne engedj,
csak bátran menj tovább!

Mert a szerelem keresi a szerelmet.
Hidd el, Téged is valaki úgy szerethet,
Ahogy szeretnéd, hogy szeressen egy lány,
vagy épp egy srác."
/Edda: Csak bírd ki!/